A magyar inflációnak mi köze a svájci frankhoz??

  Nagy meglepetéssel és főleg megdöbbenéssel olvastuk az elmúlt napok híreit, miszerint két esetben is részben tisztességesnek találta a bíróság egyes bankok kamatemelési feltételeit. A Cetelem Bank perében született ítélet sajtóanyagában a fogyasztói árindexre, az UCB-bank ítéletének sajtóanyagában az inflációra történő kamatemelést tartja elfogadhatónak dr Kis Tamás törvényszéki bíró. A bíró úr kifejtette azt is,…

By.

min read

Megosztás

 

Nagy meglepetéssel és főleg megdöbbenéssel olvastuk az elmúlt napok híreit, miszerint két esetben is részben tisztességesnek találta a bíróság egyes bankok kamatemelési feltételeit.

A Cetelem Bank perében született ítélet sajtóanyagában a fogyasztói árindexre, az UCB-bank ítéletének sajtóanyagában az inflációra történő kamatemelést tartja elfogadhatónak dr Kis Tamás törvényszéki bíró. A bíró úr kifejtette azt is, hogy ezeket a

fogalmakat az átlagos fogyasztó ismeri, tisztában van azzal, hogy ennek mértékében emelkedhetnek a fizetési kötelezettségei. Csakhogy!

Adódik a kérdés, hogy ez a feltétel hogyan felelhet meg a törvény által előírt összes feltételnek.

A 2014. évi XXXVIII. törvény 4. § (1) d) pontja szerint nem felel meg a ténylegesség és arányosság elvének a szerződési feltétel, ha “az ok-listában  meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra”.

Az inflációt a magyarországi fogyasztói árak változása alapján számítja ki a KSH. Az infláció (illetve a fogyasztói árindex) mértékéhez a hazánkban elérhető termékek és szolgáltatások árváltozásai járulnak hozzá, így például a magyar élelmiszerek, ruházati cikkek, vagy akár a háztartási energia árai. Vajon mi köze lehet egy banki kölcsön kamatának például a magyar ruházati cikkek árváltozásához? Sőt, a fő kérdés inkább az, hogy egy külföldi devizában nyilvántartott kölcsön kamata egyáltalán hogyan függhet a magyar inflációtól?? Mi történik tehát? Egyrészt az ügyfél nyakába varrják az árfolyamkockázatot, miközben a svájci kamat nyereségéből nem részesülhet, másrészt ő fizeti meg a magyar inflációs kockázatot is! Hogy is van ez??

Véleményünk szerint tehát ez a körülmény (azaz a magyar infláció) sem ténylegesen, sem változásának mértékében nem hathat a kamatra, tehát nem felel meg sem a ténylegesség, sem az arányosság elvének.

Bízunk benne, hogy az államot képviselő ügyvédi irodák számára sem elfogadhatók a felvetett körülmények, és a további perekben, illetve fellebbezéseikben ennek hangot is adnak majd.

 

forrás: hitelsikerek.hu

 

Megosztás

Ez a webhely cookie-kat használ szolgáltatásai biztosításához és a forgalom elemzéséhez.