“Készüljön fel egy esetleges felmondásra, legyen tisztában a jogaival!”
Az Erdőhegyi Alapítvány ingyenes tanulmánya.
3 dolog, amit ne írjon alá, és 8 trükk, amit a munkáltatók alkalmaznak felmondáskor
Szabó Gábor vagyok, az Erdőhegyi Alapítvány munkaügyi jogsegély részének a vezetője. Remélem, hogy ez a tanulmány időben érkezik, és biztos tudással vértezi fel Önt egy esetleges felmondási helyzetben. 3 dologról fogok írni, amit egy felmondási helyzetben nem szabad aláírnia, valamint 8 trükkről, amit a munkáltatók be szoktak vetni elbocsátáskor. Ez a tanulmány egy több mint 20 éves gyakorlattal rendelkező munkaügyi jogász lektorálásával készült, de ne ijedjen meg, ez nem egy nehezen olvasható jogi szöveg lesz, hanem egy részletes és közérthető írás sok magyarázattal. A célom, hogy ne csak elhiggye nekem, hogy nem szabad aláírni ezeket a papírokat, hanem hogy meg is értse, hogy miért nem, és tudja, hogy mit veszíthet vele, ha mégis aláírja egy gyengébb pillanatában.
Az első papír, amit ne írjon alá:
A legfontosabb: Közös megegyezéses munkaviszony megszüntetése. Ha Ön éppen nem akarja megszüntetni a munkaviszonyát, akkor NE ÍRJA ALÁ! Nem könnyű megúszni. Tisztában vagyok vele. Nem véletlen, hogy a munkaviszony megszüntetések legnagyobb része közös megegyezéses, miközben az a legritkább élethelyzet, hogy mindkét fél pont ugyanakkor akarja megszüntetni a munkaviszonyt. A munkáltató nagyon sok trükköt be fog vetni, hogy aláírassa Önnel ezt, de akkor se tegye!
Első trükk:
Úgy fog tenni, mintha nem is lenne más módja a munkaviszony megszüntetésének. Elmeséli, hogy sajnos vége a munkaviszonynak, és odanyom Ön elé egy papírt „itt kell, kérem, aláírni”. Ez nagyon sokszor működik. Nagyon sokszor! Ok, ennél Ön okosabb, ennek nem dől be.
Második trükk:
„Nem fog jól mutatni, hogy kirúgtuk, jobban néz ki a közös megegyezés!”
Hol nem fog jól mutatni? Én még olyan önéletrajzot nem láttam, ahol az előző munkahelyekhez oda volt írva, hogy közös megegyezéssel szűnt volna meg a munkaviszony vagy rendes felmondással. Különben is minden munkáltató tudja, hogy semmit nem jelent a közös megegyezéses megszüntetés – hiszen Ő is így próbálja meg kirúgni a dolgozókat.
Harmadik trükk:
„Így is kifizetjük a végkielégítést, sőt bele is írjuk a közös megegyezéses papírba!”
Rendes felmondás esetén sokkal több juttatás megilleti a munkavállalót,mint a végkielégítés. Felmondási védelem van: Rendes felmondással nem lehet munkaviszonyt megszüntetni, pl.: betegség alatt. De még sok egyéb feltétel is van, ami alatt felmondási védelem áll fenn. De ha Ön aláírta a közös megegyezéses papírt, akkor nincs felmondási védelem! Közös megegyezéssel bármilyen időponttal meg lehet szüntetni a munkaviszonyt. Rendes felmondásnál felmondási idő van. Az emberek fejében 30 nap felmondási idő van, de ez nem mindenkinél 30 nap. 20 éves munkaviszony után már 90 nap. Közös megegyezésnél nagylelkűen beleír a munkáltató 30 napot, miközben esetleg jóval több járna Önnek. Rendes felmondásnál a felmondási időnek legalább felét nem kell ledolgoznia. Ráadásul Ön határozhatja meg, hogy ez mikor legyen. Közös megegyezésnél az utolsó napig Önnek dolgoznia kell.
És még sok apróság van, de ami a legfontosabb: Indokolás! Ez egy nagyon fontos dolog, ugyanis bármiért nem lehet elküldeni valakit. Csak az alábbiak valamelyike miatt lehet felmondani:
• A munkavállaló képességeivel összefüggő ok.
• A munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok.
• A munkáltató működésével összefüggő ok.
Ha a munkavállaló munkavégzésére vagy magatartására hivatkozással történik meg a felmondás, akkor a felmondás előtt lehetőséget kell adni a munkavállalóval szemben felhozott kifogások elleni védekezésre. Egy per során a munkáltatónak kell bizonyítani a felmondás okainak valódiságát és okszerűségét. Ez itt a lényeg, ezért akarják nagyon a munkáltatók a közös megegyezéses megszüntetést, mert akkor nem kell semmit bizonyítaniuk. Önt nem rúghatják ki azért, mert nem szimpatikus az új főnöknek. Ha a képességei nem változtak, ha a magatartása nem változott, és a munkáltató működése nem változik meg, akkor nem rúghatják Önt ki. Ha mégis valamelyik fenn áll, akkor a munkáltatónak meg kell indokolnia és egy esetleges per esetében be kell bizonyítania. Nem Önnek kell bizonyítani, hanem a munkáltatónak. Ez nagyon nagy különbség! Ha Ön aláírja a közös megegyezéses papírt, akkor a munkáltatónak semmit nem kell bizonyítania. A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés azt jelenti, hogy Ön is meg akarta szüntetni a munkaviszonyt. De Ön nem akarta! És ráadásul annyira olcsón adja ezt, hogy annyit kap, amennyit amúgy is megkapna egy rendes felmondással, vagy még kevesebbet. Meg fogják próbálni, hogy beleírják azokat a juttatásokat (inkább csak egy részét) ami amúgy is járna a rendes felmondáskor „És akkor már mindegy, hát akkor írjunk közös megegyezésest!” – Nem! Nem mindegy! Lemarad a lényegről. A jogszerű indokolásról. Ön el tudja dönteni, hogy jogszerű az indoklás? Mondanak bármit, utána aláíratják Önnel a közös megegyezéses papírt és mindegy, hogy mit mondtak, mert nem kell jogszerűen indokolniuk. Semmi esetre se menjen ebbe bele. Ha ki akarják rúgni, akkor adjanak egy rendes felmondást írásbeli indoklással.
Negyedik trükk:
Alamizsna.
„15-én járna le a felmondási időd, de ha aláírod a közös megegyezéses papírt, akkor hó végéig kitoljuk.”
Félhavi vagy egy havi fizetésnem ér ennyit! Ha jogellenes a felmondás, akkor jóval több jár. És ha próbálkoznak, akkor valószínűleg nem jogos. Ha megszűnik egy részleg, jogos a felmondás, akkor azoknak rendes felmondást írnak, és nem ajándékozgatnak napokat. Ha valaki 4 írásbeli figyelmeztetést kapott már, hogy ne részegen jöjjön be targoncát vezetni és utána megint alig bír odatántorogni a bejárati ajtóhoz, azzal sem nagylelkűsködnek. Megy a rendkívüli felmondás. Akkor kezd el a munkáltató próbálkozni, ígérgetni, ha tudja, hogy nem jogszerű, amit csinál. De akkor ne fogadjon el egy kis alamizsnát! Milliókat dobhat ki ezzel az ablakon.
Ötödik trükk:
Zsarolás – Ha semmi nem megy, elkezd a munkáltató bekeményíteni:
”Ha nem írod alá, akkor nem kapod meg a béred, mehetsz haza, többet nem is akarlak látni, és többet te sem látsz egy fillért sem tőlem.” – ez csak duma.
Ő is pontosan tudja, hogy ki fogja fizetni a bérét. Hiszen még fel sem mondott. A bért nem azért fizeti ki a munkáltató, mert jófej, hanem mert ki kell fizetnie. Azt nagyon szigorúan veszik, ha adott hónap 10-ig nem fizet a munkáltató, ahogy a kötelessége. Egy bejelentés a munkaügyi felügyeletnek és másnap jönnek ki ellenőrizni. Kifizettetik vele az elmaradást és meg is bírságolják. Ezt nem gondolja komolyan a munkáltató! Viszont megpróbálni ingyen van. Ha erre Ön megijed és aláírja, akkor soha nem derül ki, hogy amúgy is fizetett volna. Ön megtört lelkiállapotban, félve, hogy miből fog megélni, megijed, hogy még ezt az 1-2 havi fizetést sem kapja meg. Ez nagyon sokszor működik. De ha nem írja alá, akkor is meg fogja kapni a fizetését. Még ha a céget felszámolják, és semmi vagyona sincs az elmaradt bérek kifizetésére, akkor a Bérgarancia Alap fogja kifizetni az Ön elmaradt bérét. Nyugodjon meg, a munkavállalók ennyire azért védve vannak. Az érdekes helyzet az, hogy a zsarolás, vagy fenyegetés hatására aláírt közös megegyezéses munkaszerződés megszüntetése érvénytelen, de ezt viszont már
Önnek kell bizonyítania a bíróságon. És ezt nagyon nehéz bizonyítani, hiszen általában nincs egy tanú sem ott, aki ne a cég érdekeit védené, Ön egyedül van.
Tehát én azt javaslom, hogy ne írja alá.
Hatodik trükk:
Fenyegetés:
”Ha nem írod alá, akkor majd találunk a munkádban hibát és akkor majd fegyelmivel fogunk elbocsájtani. Ezt akarod?” Igen, pontosan ezt akarja! Egy rendes felmondást, indoklással. Hívja a munkáltató, ezt fegyelminek, vagy ahogy akarja. Fegyelmi eljárás amúgy is csak kollektív szerződés esetén létezik. Csak szeretik használni a fegyelmi szót a főnökök, mert ijesztően hangzó dolog, de valójában csak egy lufi. Ha találtak volna hibát a munkájában, akkor rendes felmondással el is küldenék. Ha ezzel fenyegetőznek, az pont ennek a hibának a hiányát jelenti. Tehát ebben a helyzetben nyugodtan mondja azt, hogy igen, várja a fegyelmit.
Hetedik trükk:
Fenyegetés:
„Ebből a szobából addig ki nem mész, amíg alá nem írod. Én ráérek, az ajtó zárva van, ha haza akarsz menni, akkor írd alá!”
Itt már átcsúszik az ügy büntetőjogi kategóriába és a rendőrséghez kell fordulni.
Nyolcadik trükk:
Lehet ezt még fokozni? Erre gondolt – igaz? 🙂 Nos, a fenti trükkök általában egy nap alatt zajlanak le. Tehát behívja a főnöke, mintha csak valamit akarna mondani és hirtelen Önre zúdul, hogy ki van rúgva. És az összes próbálkozást bevetik – ez egy hosszú menet lesz, ahol Önnek egy dolga van: elmondani, hogy Ön nem akarja megszüntetni a munkaviszonyt, így nem írhatja alá ezt a papírt. Ezt kb. négyszázszor. Amikor kifulladtak és látják, hogy ezt most tényleg nem fogja aláírni, akkor jön egy kis szünet a részükről. Ha kap egy rendes vagy rendkívüli felmondást, akkor a dolog rendben van, ez volt a cél. Ha nem kap rendes felmondást, akkor sajnos elindulhat egy hosszabb menet, ahol már Önnek is fel kell vérteznie magát. Megjelenhetnek munkaszerződés-módosítási javaslatokkal. Amit szintén beadagolhatnak úgy, mintha az lenne a természetes, hogy ők módosítanak, Ön pedig aláírja. Ez természetesen nem így van – csak közösen lehet módosítani a munkaszerződést. Próbálkozhatnak mindenféle hibát találni a munkájában és fegyelmiket írogatni – ezzel készülni az elbocsájtásra. Itt egy tanácsot adhatok – próbáljon meg hideg fejjel gondolkozni! Ha Ön is elveszti a türelmét, ha elkezd
üvöltözni és erre tanúk vannak, akkor megkönnyíti a dolgukat. Ha nyugodtan végzi
a dolgát, akkor nehéz dolguk lesz, és ahogy nekik gyűlik a felmondási anyaguk, Önnek is gyűlik a perhez az anyaga. Javaslom, hogy mielőbb keressen meg minket a www.felmondas.info weboldal alatt, hogy tudjunk segíteni.
A második papír, amit ne írjon alá:
„Elszámoltunk és nem tartozunk egymásnak.”
Ez nem olyan nagy baj, ha aláírta, de én azt javaslom, hogy ne írja alá! Miért jó nem aláírni? Ha elmegy egy munkajogászhoz, vagy eljön hozzánk és átbeszéljük a foglalkoztatás részleteit, akkor rengeteg olyan apróság kiderülhet, amit nem fizetett ki a cég, pl. túlmunka. Ez is összességében egy komolyabb összeg lehet. Ha ilyen követelésre pert indít, akkor káros lehet egy „mindennel elszámoltunk és nem tartozunk egymásnak” nyilatkozat. Nem feltétlenül perdöntő, de minek nehezítse meg a saját életét? Egy lényeg van: Önnek erről nem kötelessége nyilatkozni!
Ilyenekkel fognak próbálkozni:
Első a fenyegetés:
„Addig nem adjuk oda a pénzt, amíg alá nem írod!” Oda fogják adni. Ne engedje olyannal zsarolni magát, ami amúgy is jár! Legkésőbb az utolsó munkanapon ki kell fizetniük mindent és oda kell adniuk a kilépő papírjait. Ha nem veszi át, akkor is a cég kötelessége, hogy azt postázza Önnek, a céget büntetik meg, ha ez elmarad. Ha nem fizetik ki, egy bejelentés a munkaügyi hatóságnak, akik kiszállnak, megbüntetik a céget és Ön megkapja a pénzét, kilépőpapírjait, mindent. De ezt a cég is tudja, úgyhogy ezt a fenyegetést nem fogják betartani. Olyan könnyű azt mondani, hogy „Addig nem adjuk oda a pénzt”. Mert erre legtöbben megijednek és aláírják a papírt, és nem derül ki, hogy dehogynem, odaadnák. Ha ez nem megy, akkor elkezdik majd győzködni:
„Ezt mindenki alá szokta írni”, „Ha mindent kifizetünk, akkor miért ne írnád alá?” Miért írná alá? Nem kötelessége nyilatkozni. Maga nem az APEH, akinek 0-sigazolást kell kiállítani. (És az APEH sem teszi ingyen. Ön se tegye ingyen!) Azt, amit kifizetnek, és amilyen papírokat odaadnak, azt nem azért teszik, mert szeretik
Önt. Nem jó szándékból, segítségből teszik, és ha Ön nem teljesíti minden kérésüket, akkor esetleg meggondolják magukat. Azért adják oda azt az összeget és a kilépő papírokat, mert ez a kötelességük, és ha bármit nem adnak oda, akkor megbüntetik őket. Ha Önnek nincs kedve bemenni, átvenni a papírokat, akkor a munkáltató kötelessége postázni minden papírt és a pénzt is az utolsó munkanapon! És akkor nincs vita arról, hogy Ön most aláír egy ilyen nyilatkozatot, vagy sem. Semmit nem ír alá és akkor is meg kell kapnia az elszámolás szerinti összeget és minden papírt. Ha elege van a nyaggatásból, akkor egyszerűen menjen haza. Majd elküldik postán. Meg is mondhatja nekik, ha 3 napon belül nem érkezik meg hiánytalanul minden, akkor megy a munkaügyi hatósághoz, azok majd behajtják a tartozásokat és megbüntetik a céget.
Ha ez sem megy, akkor jöhet még a lelkiismeretre hatás:
„Tudod milyen a főnök, velem fog veszekedni, hogy miért nem írattam alá veled.”, „Miért nem írod alá, hát be akarsz perelni minket?”
Csodálkozó arccal,megbántottan, ahogy azt kell. Ne gyengüljön el, ne hagyja magát kihasználni. Önnek az egyik alapvető, alkotmányos joga megvédenie az érdekeit és bírósághoz fordulni, ha úgy érzi, hogy Önt jogtalanság érte. Ne hagyja, hogy ezt úgy állítsák be, hogy ettől Ön rossz ember. Éppen Önt rúgják ki, nem lesz állása, nem tudja, hogy talál-e munkát, nem tudja, hogy miből fog megélni. Munkanélküli segélyért kell sorban állnia majd naphosszat – és akkor még a végén Ön szégyellje magát? Ezek jó kis játékok, amikkel sok embert lehet befolyásolni. Ön legyen ennél józanabb. Ha valamit nem kötelessége aláírni, és nem akarja aláírni, akkor ne hagyja magát ilyenekkel meggyőzni, mert sok pénzt veszíthet. Hagyja inkább ott őket. Ön ott volt, megadta az esélyt nekik, ők pedig szemmel láthatólag nem kifizetni akarták, hanem csak nyilatkozatokat kicsikarni magától. Jöjjön el emelt fővel, mosolyogva, a munkaügyi hatóság majd behajtja a pénzt és a papírokat.
Nagyon egyszerű a képlet: Ha tényleg mindent kifizettek és nem tartoznak egymásnak, akkor nekik nincs szükségük erre a nyilatkozatra, ezt a cégnek sehol nem kell bemutatnia. Tehát minél jobban kell ez a nyilatkozat nekik, annál valószínűbb, hogy nem igaz az, hogy nem tartoznak semmivel. Ez Önnek is egy jó jelzés, hogy érdemes átnézetnie szakértővel az ügyet.
A harmadik papír, amit ne írjon alá:
Általános tanácsom: Az a biztos, hogy ha felmondanak Önnek, akkor semmit sem ír alá! Ez nem egy megállapodás két fél között. Ez egy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről. Ezt Önnek nem kötelessége aláírnia. Még azt sem kötelessége aláírni, hogy átvette (amihez még odabiggyeszthetik, hogy és elolvasta és megértette és egyetértett és nyugtázta és …). Nem köteles aláírni semmit. Persze megkérhetik szépen, és akár alá is írhatná, de ha már éppen kirúgják, akkor miért kell megfelelnie egy embernek, aki már nem sokáig a főnöke és éppen nem a legjobb barátja? Van egy szabály, amit én szoktam követni: Ha egy dologból nem nyerhetek, csak veszíthetek, akkor azt a dolgot nem teszem meg.
Szerintem itt ez a helyes gondolatmenet: Ha aláírom a felmondási papíromat (vagy azt, hogy átvettem), ezzel mit nyerhetek? Semmit. Még az ott lévő emberek jóindulatát sem, hiszen éppen kirúgnak. Mit veszíthetek? Nem tudom. Lehet, hogy veszíthetek! Nem vagyok jogász, nem tudom, hogy azzal, ha aláírok egy papírt, azt hogyan tudják felhasználni ellenem. Egy biztos, nem az én érdekemben fogják azt a papírt felhasználni. Akkor meg minek aláírni? Az, hogy nem írja alá, az nem azt jelenti, hogy Ön nem kapta meg a felmondását! Megkapta, ezt Ők bizonyítani is fogják tudni. Ennek nem az a célja, hogy esetleg azt lehessen mondani, h o g y nem kapta meg. Csak az, hogy ne lehessen félrevezetni Önt semmilyen aprósággal, amit később felhasználhatnak Ön ellen. A papírt tegye el és lehetőleg azonnal keressen meg minket: www.felmondas.info
+1 ráadás: Amit viszont nyugodtan aláírhatna:
Mostanában divat a munkáltatók részéről, hogy beleírják a felmondásba vagy a megállapodásba: „Felek lemondanak a perindítási jogukról”, vagy „Munkavállaló vállalja, hogy nem indít munkajogi pert” Ezt nyugodtan aláírhatja, nincs jelentősége. Erről a jogáról nem tud lemondani semmilyen módon. Ha alá is írta, nyugodtan indíthat pert ettől, és semmilyen hátrány nem fogja érni.
Ha semmi más nem marad meg ebből a tanulmányból, akkor is ezt jegyezze meg:
Ha ön éppen nem szeretné megszüntetni a munkaviszonyát, akkor ne írja alá a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetését.
Végezetül: Remélem, hogy hasznosnak ítélte a tanulmányunkat, és azt kívánom, hogy soha ne kerüljön abba a helyzetbe, hogy az itt megszerzett tudását használnia kelljen.
Szabó Gábor
Erdőhegyi Alapítvány munkaügyi jogsegély részének a vezetője