Közszolgálati dolgozók

1/7/2014/NE

AZ NSZ ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATA

KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK TAGOZATÁNAK ALAPÍTÁSÁRÓL

(HATÁLYBA LÉPÉS: 2014.08.20.)

PREAMBULUM

Az NSZ Elnöksége, a mai napon döntött arról, hogy – az állam és a köz szolgálatában álló személyek foglakoztatási jogviszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése érdekében – a „Közszolgálati Dolgozók Tagozata” elnevezéssel új tagozatot létesít. A tagozat keretein belül – az NSZ általános célmeghatározásán felül – elődlegesen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény alapján foglalkoztatási jogviszonyban lévő tagjainak a munkáltatóiknál történő képviseletét kívánja ellátni. A tagozatot létrehozó határozat az 1/7/2014/NE számon rögzítésre kerül.

Továbbiakban:

HATÁROZAT

A NESZE KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK TAGOZATA

KÖZSZFÉRÁBAN FOGLAKOZTATOTT TAGJAINAK

VÉDELMÉRŐL ÉS KÉPVISELETÉRŐL

  1. A NEMZETI SZAKSZERVEZET Elnöksége, a közszférában foglakoztatási jogviszonnyal rendelkező és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLII. törvény a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény, valamint a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény hatálya alá tartozó – a fenti törvények hatálya alatt álló munkáltatóknál, így különösen a rendőrségnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél, a hivatásos katasztrófavédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál, a Magyar Honvédségnél és az állami és önkormányzati szerveknél foglalkoztatott – tagjai érdekének képviseletére, az alapszabályban vállalt kötelezettségének eleget téve rendelkezik határozatában a KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK TAGOZATA létrehozásáról.
  2. A tagozat létrehozásának célja, hogy olyan tisztségviselőkkel rendelkező és képviseletre jogosult szervet hozzon létre, amelynek a feladata az, hogy elsődlegesen a 1. pontban felsorolt törvények hatálya alá tartozó jogviszonyban foglalkoztatott tagjainak a – felsorolt munkáltatóknál történő – képviseletét ellássa, valamint a tagok jogviszonyával kapcsolatos érdekeit előmozdítsa és megvédje.
  3. Az NSZ tisztségviselőinek feladata, hogy az NSZ céljainak és alapszabályának megfelelően szervezzék, irányítsák, felügyeljék és képviseljék az NSZ tevékenységét, gondoskodjanak a taggyűlés határozatainak végrehajtásáról.
  4. Tagozatvezető feladatai:
    1. A szervezet tisztviselője, az általa vezetett tagozat képviseletében eljárhat, kivéve azokat az ügyeket, amelyekre Alapszabály a Taggyűlés vagy valamely másik tisztviselő kizárólagos hatáskörét állapítja meg,
    2. köteles a tagozat tagjainak a kért felvilágosítást megadni, jelzett problémáikat, észrevételeiket az Elnökség felé továbbítani,
    3. a szakszervezet tagozatvezetővel azonos munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjait a munkáltató felé képviseli,
    4. segítsen a tagozat tagjainak a szakszervezeti tevékenységükben,
    5. toborozzon további tagokat a szakszervezetbe,
    6. működjön együtt a többi tagozattal.
  5.  Tagdíj mértéke: A Taggyűlés évente meghatározza a legkevesebb befizetendő tagdíj mértékét (minimum tagdíj). A tag dönthet ennél nagyobb összegű tagdíj fizetéséről, illetve egyes tagozatok tagjaiktól megkövetelhetik magasabb összegű tagdíj megfizetését, azonban ez a tagnak érdekképviselet, érdekvédelem és jogi képviselet igénybe vételére vonatkozó, valamint szavazati jogát nem érintheti, ezen jogok a minimum tagdíj befizetésével már mindenki számára egyenlően elérhetőek.
    A Taggyűlés az alakuló ülésén meghatározza a pártolói tagdíj mértékét. A pártoló tag dönthet nagyobb összegű tagdíj fizetéséről, valamint jogosult belépni az NSZ bármely tagozatába és az esetlegesen ott előírt további tagdíj megfizetése után a tagozat által nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.
  6. Tagdíj fizetésének módja: A havonta esedékes tagdíjat illetményből, bérből történő levonás útján, illetőleg készpénzben, csoportos beszedési megbízással vagy átutalással, tárgyhónap 15. napjáig történő teljesítéssel kell megfizetni. A havonta esedékes tagdíjat egy évre, félévre vagy negyedévre előre is meg lehet fizetni.
  7. A befolyt tagdíj felhasználása: A befolyt minimum, illetve a tagok által önként befizetett magasabb tagdíjat az NSZ Elnöksége jogosult felhasználni az éves, központi költségvetési tervnek megfelelően. Az egyes tagozatok tagsági követelménye miatt megfizetett további tagdíjat az NSZ Elnöksége köteles elsősorban a tagozat által nyújtott szolgáltatás lehető legjobb színvonalú nyújtására fordítani.

2. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Tagozatok jogállásáról az NSZ Alapszabálya rendelkezik, mely a következő:

NSZ Alapszabály: 9.4. Tagozatok

A tagozatok a tagok azonos érdekek, közös érdeklődés, kulturális és szabadidős tevékenység mentén szerveződő, de az NSZ keretén belül működő csoportok.

A tagozatok létrehozását az NSZ Taggyűlésén kell bejelenteni. A bejelentést követően a Taggyűlés megválasztja a tagozat vezetőjét.

Minden munkáltatónál, ahol az NSZ tagsággal rendelkezik, a munkavállalók megfelelő képviselete érdekében képviseleti célú tagozatot lehet létrehozni. Egy munkáltatónál csak egy ilyen tagozat működhet.

A fenti, képviseleti tagozatokon felül a tagok közös érdeklődés, kulturális és szabadidős tevékenység, egyéb szolgáltatás szervezett igénybevételére tagozatot alapíthatnak (például nyugdíjas tagozat), vagy jogukban áll az Elnökség által létrehozott tagozatokba belépni és a tagozati tagsággal járó többletszolgáltatásokat igénybe venni, kötelesek azonban a tagozati tagsággal esetlegesen velejáró többletfeltételeket teljesíteni.

Egy tag egyszerre több tagozatnak is tagja lehet.

A tag a tagozatból a tagozatban meghatározott szabályok szerinti elszámolást követően (például részére kiadott sporteszközök leadása) léphet ki. A tagozatból történő kilépés nem jelenti a szakszervezetből történő kilépést. Tagozatból tagot, ameddig tagozati kötelezettségeit teljesíti, kizárni nem lehet.

3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

    1. Jelen határozat hatálya fennmarad, amíg azt a szervezet Elnöksége, elnökség határozatának egyhangú döntésével azt nem módosítja, vagy hatályon kívül nem helyezi,
    2. vagy amíg a szervezet határozatképes Taggyűlése 2/3-os többséggel, határozati döntésével azt nem módosítja, vagy hatályon kívül nem helyezi.

Jelen határozat célja csak, és kifejezetten az NSZ működését, tagjainak megelégedettségét és védelmét hivatott szolgálni.

Ez a webhely cookie-kat használ szolgáltatásai biztosításához és a forgalom elemzéséhez.